„Vinum Regum – Rex Vinorum”, azaz „A királyok bora – a borok királya!” XIV. Lajos francia király, a Napkirály révén világhírűvé vált mondat bizonyára több száz alkalommal hangzott el Tokaj-Hegyalja legismertebb borospincéjében, a Rákóczi Pincében. Hosszú és dicsőséges történelme során a pince Magyarország legnemesebb borával, a Tokaji Aszúval szolgálta ki a fejedelmi Rákóczi-család férfi tagjait, magyar királyokat, erdélyi fejedelmeket és azok előkelő vendégeit.

 

pince a Rákóczi családról kapta nevét, emléket állítva annak a 17. századi időszaknak, amikor Tokaj városa a család birtokában állt, és amikor a pince első írásos említése is megszületett. A korabeli forrásokban „Palotaként” emlegetett épületegyüttes három utcával határolt, jól védhető és kiválóan működtethető gazdasági és igazgatási központot alkotott a középkori városmag szívében, közvetlenül a főtér mellett. Néhány lépésre található az Árpád-kori templom is, amelyet előbb gótikus elemekkel bővítettek, majd 1910-ben neoromán stílusban építettek újjá. A pince és a fölötte álló kúria a 16–17. században Tokaj borkereskedelmének központjaként működött, amit számos oklevél és korabeli műalkotás is igazol. Nem véletlen tehát, hogy itt található Tokaj-Hegyalja legnagyobb föld alatti lovagterme. A harminc méter hosszú, tíz méter széles és öt méter magas terem erőteljesen idézi a középkor hangulatát. Ahogy belépünk, szinte megelevenedik a múlt, és a boltívek alatt újra hallani véljük a legendás királyok, fejedelmek és nemesek magasba emelt aranykupáinak csengését.

 

A pince és a kúria története valójában jóval korábbra nyúlik vissza, mint a Rákócziak uralma. Mivel a közeli római katolikus templom a 13. században épült, feltételezhető, hogy maga a pince és a kúria is középkori eredetű, különösen a régebbi, keskenyebb és mélyebben futó pincejáratok esetében. A történeti kutatások szerint például Hunyadi Mátyás innen indította seregét a husziták ellen Tokaj alatt, és itt kiáltották királlyá Szapolyai Jánost is — amely eseményt bizonyára Hegyalja legnagyobb borospincéjében ünnepelték meg. A pincében találták meg továbbá Tokaj-Hegyalja első hitelesen a 17. századra datált szőlőmagjait is. A régészeti feltárások kimutatták, hogy a középkori és Árpád-kori rétegek vastagsága eléri a másfél métert, ami arra utal, hogy a Rákóczi Pince és a kúria területe legalább ezer éve Tokaj egyik legfontosabb központja. Itt intézték a legjelentősebb ügyeket, és itt őrizték a legnagyobb értékeket. Tokaj-Hegyalján pedig nincs nagyobb érték a bornál és a borkereskedelemnél.

 

Tokaj aranyló kincseit évszázadokon át ebben a pincében őrizték. Azok a szerencsések, akiknek megadatik, hogy itt kóstolják meg a bort, valóban királyok, fejedelmek és főnemesek nyomdokaiban járnak. És miközben a Tokaji Aszút ízlelik, bizonyára maguk is így kiáltanak fel: „Ez valóban a királyok bora — a borok királya!” (Makoldi Miklós régész írása alapján)